Az új típusú koronavírust hivatalosan március 11-én nyilvánította pandémiának a WHO. Az azóta kifejlesztett oltóanyagok alkalmazása után úgy tűnt fellélegezhetünk majd, de az új, még inkább fertőző vírus variánsok megjelenésével ez az elképzelés szertefoszlott. Ebben a több, mint másfél éves időszakban meg kellett tanulnunk adaptálódni az új helyzetekhez az élet minden területén az oktatáson át az egészségügyig. Az akadályokat elsősorban a digitalizáció és infokommunikációs technológiák segítségével lehetett/lehet áthidalni, melyre egy jó példa az online meeting.
A Campus Mundi ösztöndíj elnyerését követően, jókora csúszással ugyan, de végre meg tudtuk kezdeni Kanadában a munkát. Itt az egyetemek a pandémia kihirdetése óta nem álltak vissza a jelenléti oktatásra, a teljes online oktatás után egyfajta hibrid rendszert vezettek be, amit úgy kell elképzelni, hogy vegyesen vannak órák online és személyes megjelenéssel, ami szintén vonatkozik a supervisor-ommal történő konzultációkra is.
A legutóbbi megbeszélés online formában és rendkívül jó hangulatban zajlott, mely során az eddigi kutatási eredmények és a kutatással összefüggő felmerülő kérdések kerültek megvitatásra. A 3 kulcs témakör, mely előtérbe került:
- eHealth platformokkal kapcsolatos eddigi eredmények átbeszélése,
- kutatási kérdőív finomítása,
- a kanadai egészségügyi rendszer működésével kapcsolatban felmerülő kérdéseim megbeszélése.
A megbeszélések, előadások és önálló kutatás során érdekes a különbözőségek és hasonlóságok felfedezése, ami a két ország, Kanada és Magyarország egészségügyi és oktatási rendszerét illeti. Elsődleges megállapításom alapján a gyakorlatban nincs különbség a kapcsolattartási formákban. Kanadában és Magyarországon is túlnyomórészt ugyanazon online felületek és alkalmazások szolgáltatják a meetingek, oktatások, prezentációk helyszínét. Ezzel szemben az egészségégügyi rendszer struktúrája eltérőnek bizonyul.
#CampusMundi #Scholarship #Ontario #PhD #Meeting #Onlinekapcsolattartás
